She [Everything I Wanted But Nothing I'll Ever Need - 2. évad]

Sziasztok!

Biztos meglep titeket, hogy most jelentkezek, engem is.
Mióta lezártam ezt a blogot próbálom összeszedni a gondolataim és magam is, hogy ezt is - mint ahogy sokat már a korábbi években - elengedjem.
Ez a blog azért indult, mert nem tudtam elengedni Mirát, akármennyire is kikészített sokszor és elegem lett belőle, valamilyen módon magamnál akartam tartani, és ehhez a legjobb módszer Niall volt. Írtam egy plusz részt, valamikor talán 2 évvel ezelőtt, közvetlenül azután, hogy befejezem az első évadot. Ebben a részben Niall feleségül vett egy lányt, akit szörnyen nehéz volt megszereznie, de a rész írása közben azon kaptam magam, hogy már megint Miráról írok, arról, ahogy nagy pocakkal szorgoskodik, arról, hogy Aria végig bömböli a szertartást, meg ilyesmi, mindeközben elgondolkodtam azon, hogy mégis mi a francot művelek. Megírom Niall esküvőjét, és közben alig teszek említést a menyasszonyról? Annyira függ az én Niallöm még mindig Mirától, hogy a felesége helyett vele foglalkozik?
Sose fejeztem be ezt a részt, ha nekiállnék előtúrni a gépemen és a telefonomon lévő fájlok közül, ugyanannál a félmondatnál lenne abbahagyva, mert egyszerűen nem bírtam folytatni úgy, hogy nem ismerem a karaktert, akit épp hozzáadok az egyik legkedvesebbemhez.
Hazel nem ilyennek indult, sokáig nem, úgy terveztem, hogy ő csak egyszerűen egy olyan lány lesz, akiért nagyon meg kell dolgoznia Niallnek, de nem akartam még egy Mirát alkotni. Pontosan emlékszek arra a napra és a pillanatra, amikor kivilágosodott előttem a karaktere, és hagytam a gondolataimat elmenni abba az irányba, amit addig megpróbáltam elnyomni, de mindig ott zizegtek a fejem egy hátsó zugában. Nem akartam őt azzá formálni, amivé, de nem szeretem ha egy történet, vagy egy karakter unalmas, és nem voltam kibékülve azzal, ha Haze egyszerűen csak egy undok liba lesz minden ok nélkül, ráadásul pont Niallerrel. Vele nem küzdöttem annyit, mint Mirával, de azért megvoltak a magunk harcai. Minden blogomban van egy karakter, aki a végére teljesen olyanná formálódik, mint én, ezt el is szoktam mondani nektek, így nyilván tudjátok, hogy az EIW-ben ez Mira volt. Ebben a blogban igazán még ilyen sincs, most először húzódtam meg tudat alatt én, a saját ügyes-bajos gondjaimmal, vonatkoztattam el mindentől, és adtam át nekik a teljes terepet, azzal a kivétellel talán, hogy Niall mindent megtestesít, amire én is vágyok, és néha azon kapom magam, hogy soha többet nem akarok másról írni, csak róla. Nyilván ez nem így lesz, mert remélhetőleg sok más karaktert fogok még megalkotni, rá azonban nagyon büszke vagyok, az eddigi írói pályafutásom alatt talán rá a legjobban, magam sem tudom igazán, hogy miért, de néha úgy érzem, talán ő az a karakter, akinek a személyisége a leginkább hasonlít a valódi Niall Horan személyiségére, és ebben egyébként a Flicker csak megerősített.
Soha, egyetlen percre sem bántam meg, hogy az EIW-et követő szünet után visszajöttem ezzel a bloggal, mert bár az érdeklődés csökkent az irányomba, és sokkal kevesebben vagytok, mint korábban, már mindazért megérte elkezdeni, és befejezni is ezt a történetet, amit én kaptam általa, és ismét tudtam fejlődni.
A korábbi bejegyzésemben megírtam nektek, hogy nem akarok elmenni innen, és ez még mindig igaz, azonban szükségem van egy kis időre, hogy kitaláljam, pontosan mit szeretnék alkotni ezalkalommal, és mégis hogyan, olyan időbeosztás mellett, amivel ebben az évben rendelkezem. Nagyon kérlek titeket, hogy ne mondjatok le rólam, mert hamarosan jelentkezek valami új dologgal, ami ígérem, hogy nagyon jó lesz, de ehhez szükségem van most egy kis időre, később pedig rátok, mert nélkületek nem olyan élvezetes az írás, ti vagytok a legnagyobb inspiráció minden alkalommal, amikor azért ülök le, hogy leírjam azt a rengeteg gondolatot, ami a fejemben kavarog. Nélkületek nem megy semmi.
Még mielőtt elköszönök lenne egy kérdésem. Holnap elutazok Angliába, ott töltöm az egész őszi szünetet, hétfőn pedig Harryt is látom, mivel van jegyem a koncertjére. Mit szólnátok hozzá, ha írnék a koncertről, és az Angliában történt napokról is nektek? Ha szeretnétek, akkor talán minden nap jelentkezek majd, talán csak néhányszor, de ha érdekel titeket nagyon szívesen megosztom veletek minden élményem, csak jelezzétek, hogy mit szeretnétek.

Nagyon szeretlek titeket, jobban, mint azt eltudjátok képzelni, és borzasztóan hálás vagyok mindenért, amit kaptam, és kapok tőletek 2012 óta. Ti vagytok a legjobbak! ❤❤

N.x